Mert ő is a mi családunk tagja!
| versenyző: | Németh Nikolett |
| cím vagy kategória: | NEKEM Ő A MINDENEM |
| szöveg: | Meglátni és megszeretni, van ilyen… Az első percben, mikor megpillantottam, ahogy felém szaladt, ahogy a nyakamhoz bújt, és ahogy éreztem azt az erőt, mellyel máig tart. Hosszú-hosszú idő óta ő volt az első, akinek sikerült levennie a lábamról. Mintha már ezer éve ismert volna, mintha, valóban létezne eleve elrendeltetés és minket egymásnak teremtettek, volna odafent. Minden porcikámat ismeri, tudja, mivel hasson. És a szemei! Azok a mélyen ülő, szomorkás, nagy, barna szemek! Meg persze ahogy használja őket, na ez az, aminek én sosem tudok ellenállni. Nem hiába első látásra szerelem volt, és ma is tart. Immáron 1 éve tartós, komoly párkapcsolatban élünk. Be kell, valljam vele bírtam eddig a legtovább. Ő az, aki sosem felesel, sosem kiabál velem és még csak morogni, sem morog rám. Egyszerűen csak szeret. Minden ok nélkül hozzám bújik, egyfolytában puszilgatna, és sosem hagyna el. Mindenhová velem szeretne jönni, és még egy percem sincs, ami nélküle telne el, hiszen ha nincs mellettem, máris hiányzik. Ő az! Furcsa ezt kimondani, nekem, aki mindig a szabadságról papoltam, és én mondom ezt mégis, aki utálom a kötöttségeket. Tudjátok ez a legjobb benne, hogy ő is imádja a szabadságot, imád utazni, imád nagyokat sétálni, imád enni, aludni, s mindezt velem. Ő a világon a legjobb, leghűségesebb társ. Nála jobbat nem is kívánhatnék. Figyel rám, titkon követ a tekintetével, s, ha bajt érez máris teljes mellszélességét bedobva, ugrik. Sosem fél, és mindig kiáll értem. Cserébe semmit sem vár, megelégszik azzal, ha szorosan magamhoz húzom és megpihenhet az ölemben. Hihetetlen kötödés, erő van közöttünk, ami nagyon ritka a mai világban. Már ha megérzi jöttömet, ha meghallja lépteimet boldog. Úgy tud örülni nekem, ahogy senki más. Ő az akinek reggel négykor, smink és csinos öltözet nélkül is tetszem, ő az aki még kócosan, csapzottan is szeret. Ő az akinek kedvéért mindent bevállalok, ha kell a sárban hempergünk, ha kell versenyt futunk s van úgy, hogy csak csendesen szuszogunk egymás mellett. Őt megnyugtatja a közelségem, engem megnyugtat a tudat, hogy van. Nélküle nem létezem. Legalábbis nem vagyok egész. Ezt bebizonyította a sors. Mi is éltünk külön, és nem ment. Neki sem és nekem sem. Rosszak voltak a reggelek, s a hiánya szinte gyilkos volt. Nem múlt el perc, hogy ne ő járt volna a fejemben. S most, hogy ismét rám talált, hogy itt lapul a karjaimban, féltem. Jobban bárkinél. Érte bármit megteszek, ha kell éles karddal, harcolok, és a tűzőn is átmegyek érte. Megtanított szeretni, és megharcolni azért, ami az enyém, és még sok minden más fontos dologra az életben. Mert ő az az egy, akit jobban, mindenkinél jobban, az életemnél is jobban szeretek! |
| szavazatok: | 1 |
